Ugrás a tartalomhoz

Óbudán emlékpark és ereklye is emlékeztet Boldog Jerzy Popieluszkora

Október 8-án ünnepélyesen elhelyezték Boldog Jerzy Popieluszko ereklyéit az óbudai Kövi Szűz Mária-templomban. A Szolidaritás papjának is nevezett lengyel mártír atya emlékét Óbudán a 2016-ban megépített és róla elnevezett emlékpark is őrzi.

A helyi egyházközség régóta szerette volna a fontos üzenetet hordozó ereklyét a templomuk falai között tudni. Az ereklyéket szeptember 13-án Kazimierz Nycz bíboros, varsói érsek adta át a magyar delegációnak Lengyelországban. Az ereklyék elhelyezését megelőző ünnepi szentmisén, amelyet Cserháti Ferenc esztergom–budapesti segédpüspök celebrált, megtelt az óbudai Kövi Szűz Mária-templom.

Boldog Jerzy Popieluszko a lengyel katolikus egyház ikonikus alakja volt, aki papként 1980-tól szoros kapcsolatban állt a Szolidaritás mozgalommal. Az atya a hadiállapot 1981-es kihirdetése után nagy tömegeket vonzó, hazafias miséket tartott a varsói Kosztka Szent Szaniszló-templomban, többször felemelte a szavát a kommunista államhatalom ellen, amely úgy ítélte meg, hogy veszélyessé vált rá. A kommunista hatalom többször megpróbálta megöletni, majd 1984. október 19-én a kommunista titkosszolgálat elrabolta és meggyilkolta a fiatal lelkipásztort, végül egy követ kötöttek a lábára, és a Visztula víztározójába dobták. A mártírhalált halt atyát 2010. június 6-án avatták boldoggá, szentté avatása folyamatban van. Az évek alatt a Kosztka Szent Szaniszló-templom kertjében található sírja zarándokhellyé vált.

Bús Balázs, Óbuda korábbi polgármestere éppen 1984-ben, Popiełuszko atya meggyilkolásának évében vett részt először zarándoklaton Varsóban, majd egy évvel később egy akkor még illegálisan megrendezett kiállításon ismerte meg még behatóbban a vértanú pap példamutató életének történetét és a lelkipásztor szolgálatát megalapozó hitvallását; „Meg kell őrizni az embernek a méltóságát, hogy több lehessen a jó és legyőzhesse a rosszat, ehhez belül szabadnak kell maradni, még akkor is, ha le akarják igázni, együtt maradni az élet minden terén. Mint Isten gyermekei nem lehetünk rabszolgák. Mi, Istennek gyermekei a szabadság örökösei vagyunk.” Mint fogalmazott erre az időszakra teszi politikai ébredését. Mindez oda vezette őt, hogy az általa vezetett önkormányzat kezdeményezésére Boldog Jerzy Popieluszko emlékhelyét 2016-ban, a Lengyel-Magyar Szolidaritás évében megépítették, a Kövi Szűz Mária plébánia együttműködésével felavatták. Az akkori lengyel nagykövet megköszönte Bús Balázsnak, hogy a lengyel-magyar barátságot nem csak szlogennek, hanem kötelességének is tekinti.

Az emlékparkban Fáskerti István kőszobrász-művész alkotása, a kövekből kifaragott rózsafüzér egyfajta metaforaként emlékeztet az atya élettörténetére és lelkiségének gazdagságára. A rózsafüzér azt jelképezi, hogy Jerzy Popiełuszko nem erőszakkal, hanem rózsafüzérrel a kezében emlékeztetett a munka becsületére, az ember értékére és tiszteletére. – fogalmazott Bús Balázs a 2016-os parkátadáson beszédében. A három emlékfa, amelyet szintén a park avatásakor ültettek – egyet Boldog Jerzy Popieluszko atya, egyet Stefan Wyszynski bíboros, egyet pedig II. Szent János Pál pápa emlékének – tiszteleg azon három ember előtt, akik talán a legtöbbet tették a kommunizmus lebontásáért.

Az Kövi Szűz Mária-templom hívei gyakran kérték Szili András plébános közreműködését a mártírhalált halt pap ereklyéinek Magyarországra szállíttatásában és a templomukban való elhelyezésében. A plébános úgy fogalmazott, hogy az egyházközségük hívei számára az ereklyék üzenetet hordoznak, és nagy ajándékként tekintenek rá. A hívek rendszeresen fogalmaznak meg miseszándékot az atyáért és a szentté avatásáért. Nagyon sokan imádkoznak érte.

Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár a Magyar Nemzetnek elmondta, noha érkeztek korábban Popieluszko-ereklyék Magyarországra, így Kölcsére, Szentkútra és Pécs-Kertvárosba is, a mostani felajánlásnak mégis fontos üzenete van. Szavai szerint többeknek, így Molnár Imrének és Bús Balázsnak is fontos szerepe van abban, hogy az ereklyék Óbudára kerültek. A vértanú atya kommunistaellenes volt, a családot, a közösségeket, a nemzetet tisztelte. A baloldali politikusoknak is el kellene fogadniuk, hogy egy nemzet vagyunk, és azt nem lehet mindenfelé kiárulni. Emellett vannak olyan, a teremtett világ törvényéből fakadó alapvetések, amelyeket, ha felrúg az emberiség, akkor mindent tönkretesz. Soltész Miklós emlékeztetett arra, hogy a DK politikusai börtönnel fenyegettek meg papokat, továbbá sok százezer embert azzal riogatnak, hogy ha hatalomra kerülnek, megvonják az egyházi intézmények támogatását. – Reméljük, hogy ez az ünnepségsorozat legalább egy DK-s politikus gondolkodását jó irányba változtatja – fűzte hozzá a kormánypárti politikus.